Napsugara fényesen cikázik. Az esőben mindig jól megázik, A napfényben soha ő nem fázik. Kismadár az orgonafa ágán Bárcsak mindig én őt ottan látnám. Barna kislány kinek lelkem adnám A madárkát neki megmutatnám. Minden fehér orgonavirágba Ott lakik a szívem legszebb álma. Olyan szép az orgona virága, Mint az az egy drága kisleányka. Mikor az orgona virágzik Szívem mindig csak ő hozzá vágyik, Ha nem látom, szívem remeg, fázik Lelkem mélyén a madárhoz vágyik. | ||
| Dugasz István | ||
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése