2011. augusztus 14., vasárnap

Naplemente//Eda Felicia//
Vörös naplement´siklik a vízen
Szépséges alkonyban csillámlik
Hullámzó sóhajok végtelenén
Ölelsz, mint vízcseppek a csendet.

Ülünk a parton, hallgat a világ
Csak az élet reszket a vágytól
Lefogom sóváran mozdult kezem
Kivárom, hogy Te akarj engem.








1 megjegyzés:

  1. Benéztem , s erre a csodás versre találtam . Nagyon jól illenek az unokáid képei ide .

    VálaszTörlés